2009. december 22., kedd

music music...











zene és szöveg



Goodbye My Lover lyrics

Did I disappoint you or let you down?
Should I be feeling guilty or let the judges frown?
'Cause I saw the end before we'd begun,
Yes I saw you were blinded and I knew I had won.
So I took what's mine by eternal right.
Took your soul out into the night.
It may be over but it won't stop there,
I am here for you if you'd only care.
You touched my heart you touched my soul.
You changed my life and all my goals.
And love is blind and that I knew when,
My heart was blinded by you.
I've kissed your lips and held your hand.
Shared your dreams and shared your bed.
I know you well, I know your smell.
I've been addicted to you.

Chorus (2x)
Goodbye my lover.
Goodbye my friend.
You have been the one.
You have been the one for me.

I am a dreamer and when I wake,
You can't break my spirit - it's my dreams you take.
And as you move on, remember me,
Remember us and all we used to be
I've seen you cry, I've seen you smile.
I've watched you sleeping for a while.
I'd be the father of your child.
I'd spend a lifetime with you.
I know your fears and you know mine.
We've had our doubts but now we're fine,
And I love you, I swear that's true.
I cannot live without you.

Chorus (2x)
Goodbye my lover.
Goodbye my friend.
You have been the one.
You have been the one for me.

And I still hold your hand in mine.
In mine when I'm asleep.
And I will bear my soul in time,
When I'm kneeling at your feet.

Chorus (2x)
Goodbye my lover.
Goodbye my friend.
You have been the one.
You have been the one for me.

I'm so hollow, baby, I'm so hollow.
I'm so, I'm so, I'm so hollow.

2009. december 3., csütörtök

A kétségek között…

 

Nem szeret engem… ?

Gyűlöl… ?

Megvet!?

Mintha nem is léteznék…

Szívembe tettei, késként hatolnak, pont úgy, mintha nem is sejtené, nem is tudná, hogy ezzel a viselkedésével milyen fájdalmakat okoz. Meghal a lelkem szépen lassan, elvérzem, és ő nem tesz semmit! Csak áll ott és végignézi haláltusámat, ahogy az utolsó késszúrás után remegve kapok levegő után.. levegő után, mely nincs többé.

A vér lassan borít be mindent, teljesen ellepi testemet. Az erek, melyek eddig szállították, most szinte maguktól engedik ki eme éltető nedűt. De kit is érdekel az élet? Mi értelme van annak, hogy a földön vagyok, ha Ő nincs sehol sem? Mi értelme az egésznek, ha el kell viselnem ismét a fájdalmat, a nélküle való létezés egyetlen pillanatát is? Mert a halál ilyenkor annyira megnyugtató… a közelsége… az hogy ott van, mellettem. Érzem, ahogy csontos ujjaival rám mutat, hogy hív, szinte már húz magához. Én pedig nem teszek ellene semmit, egyszerűen csak egyre közelebb és közelebb sodródom hozzá, mintha a világ egy hatalmas víz lenne, akár maga az óceán.

Fekete leplére vágyom! Akarom, hogy az a rongydarab betakarjon és az örök némaságot hozza el számomra! Nem akarok tudni, nem akarok érezni, semmit sem akarok, hiszen nélküle semmi sem ugyanolyan.. semmi sem az, ami eddig volt. Hogyan is érthetné meg mit érzek? Hogyan mondhatnám el neki, hogy minden egyes porcikája az én mindenségem? Tudnia kellene, hogy mennyire fontos nekem! Tudnia, éreznie, hogy nélküle semmi vagyok, vagy ha esetleg egy fikarcnyit is számít az üres, semmitmondó életem, az rögtön tovaszáll, amint ő elfelejt és semmibe vesz. Érte élek! Boldoggá akarom tenni! Azt akarom, hogy szeressen.. hogy mellettem legyen, hogy én legyek az, aki a mindenséget jelenti a számára. Ha ez megtörténne, én lennék a legboldogabb ember a földön. Elkergetném a halált.. a lelkem újból szabad lenne és harcolnék! Igen harcolnék az életért, azért az egy csepp levegőért, hogy végre .. végre a tüdőmbe áramoljon. Hiszen miatta kellene itt maradnom.. miatta!

Ehelyett azonban kétségek között tart! Minden percben máshogy viszonyul én pedig a kétségbeesés szakadékának szélén imbolygok. Miért teszi ezt velem? Miért játszik? Miért nem mondja el, őszintén, komolyan, hogy mit is gondol?! Hiszen erre lenne szükségem, arra, hogy rám figyeljen kicsit, hogy kimondja végre mit érez, hogy mit gondol! Hiszen ember vagyok! Nem élhetek kétségek között! Nem élhetek így! Nem élhetek rettegve attól, hogy egyszer csak fogja magát és egy szó nélkül, vagy előzmények nélkül kilép az életemből. Nem teheti ezt meg velem…! Ő nem! Más már megtette! Ő pedig nem lehet ugyanolyan! Hiszen különleges.. nem olyan, mint az átlag, legalább is számomra. Nem akarok csalódni! Nem akarom ezt! Nem akarom!!!!!!!!!!!

 

Sad_by_wollywell57