Hát igen, kedves olvasó, jól látod. A cím igaz, a cím valódi.. túl vagyok életem első szüretelésén. Ki gondolta volna, hogy egyszer eljutok idáig, hogy egyáltalán valahogy eljutok egy olyan helyre, egy olyan lehetőség közelébe, hogy ténylegesen szőlőt kell szednem.
A történet nem olyan régen kezdődött, bár talán az egyszer volt, hol nem volt nem lenne éppen korrekt nyitánya ennek. Mégis.. elkezdem az elején..
1 héttel ezelőtt.. na jó, nincs teljesen egy hete sikeresen megbetegedtem. A dolog az úgy zajlott, hogy egyik pillanatról a másikra történt, mindenféle előjel nélkül. Egyik nap még minden oké volt, másik nap pedig már nem bírtam kimászni az ágyból. Hála az orvosok és az egészségügy hatékonyságának és annak, hogy Szabi kölcsönzött nekem pénzt, haza tudtam menni. Hát igen.. (itt azért megjegyezném, hogy konkrétan, míg a halálomon voltam és elmentem a koli orvoshoz egyáltalán nem fogadtak. Rám néztek, megkérdezték mi a bajom, majd közölték, hogy ők nem látnak el. Menjek el a bivalybasznádon rendelő ügyeletes orvoshoz, vagy körzetihez. Hát tök viccesek.. na mindegy. Így hát, elindultam este 10kor és hazautaztam Szabi társaságában kövesdre. Igazán jó volt, tényleg.. csak kicsit akartam meghalni a vonaton.. de hát mit is tehet az ember lánya, mikor már minden baja van, tele van ideggel és egyébként is.. nem sokkal korábban le kellett szerelnie a féltékenykedő édesapját stb..
Jah igen.. apám féltékeny a kedves páromra. Tök cuki és hízelgő .. de hát most valahogy ezzel a helyzettel nem tudok mit tenni. Pedig próbálok egy egészséges határvonalat húzni kettejük között, ez azonban nem éppen lehetséges. Mindegy.. majd idővel. :)
Természetesen betegségem hallatára az egész családom felmorrant. Már mindenki úgy gondolta a halálomon vagyok, és hogy tuti hogy valami h1n1 vírus.. és most úristen mi lesz. A kedvesem annak hallatára, hogy én most megyek haza egyből írta az sms-t hogy kijöjjön e értem. Hát nem teketóriáztam. Vagyis egy kicsit.. csak addig míg apámat leépítettem, hogy nyugodtan otthon maradhat, én pedig majd Petivel hazamegyek. Hát nem mondott rá semmit, gondolom a büszkeségét kicsit bántottam, de ez van… ezt kell szeretni.
Hazamentünk, a kedvesem negyed egykor még szépen felbaszta az agyam.. hát ennyit a nagy örömről, hogy láthatom. -.-
Kicsit bele ültette a bogarat a fülembe, úgyhogy most ismételten a kétségeimmel küszködök. Vagyis próbálok nem rájuk figyelni és élvezni ezt az egészet görcsölés nélkül. Meg ha őszinte akarok lenni, jót tett, hogy Zsófival beszéltem tegnap, és hogy nyugtatgatott egy kicsit. Mondta, hogy a kedves eléggé könnyen szerelembe esik, és hogy már bemutatott az anyjának, szóval tuti hogy valami van.. hát remélem hogy igaza van.. és nem csak a barátnőmet keresi bennem. Őszintén, nem vagyok abban biztos, hogy ő már teljességgel túl van ezen a dolgon. Nem akarok pofára esni, nem akarok szenvedni megint, de ez nem az a dolog amit meg tudnék vele beszélni. Kicsit kellemetlen lenne egy ilyen kérdés.. és őszintén.. egyáltalán nem akarom feltenni. Talán félek a választól.. bár reményeim szerint az lenne a válasz hogy hülye vagyok. Jó lenne ha így lenne.. na mindegy.
Szóval hazamentem, pihengettem.. vagyis akartam. A hétvégém ugyanis dög betegen sem arról szólt, hogy én most halálra pihenem magam. Hát igen, ilyen ez, mikor az embernek vannak barátai. Végre sikerült felhozni a számítógépemet pestre, a kedvesem gyorsan összeszerelte és megígérte, hogy majd pénteken tökélyre fejleszti. Mondom király. :)
Úgyhogy most van egy gépem, ami porfogó és dísz a szobában, valamint jön a drágám pénteken, amit már alig várok. Ezután a kellemes szombati pesti út után természetesen a dolog úgy nézett ki, hogy pihenni nem fogunk.. Hát reggel 8kor már jött értem Peti, hogy megyünk szüretelni és hogy indulás van. Tök jó volt a szüretelés. Ott volt barátnőm a párjával Gabival és én tök jól éreztem magam. Először kicsit féltem a dologtól, hiszen még sosem szüreteltem.. de konkrétan nagyon tetszett. Marcsival olyan szinten hatékonyak voltunk, hogy mondták hogy jövőre is jönnünk kell. Hát ilyen 10 perc alatt megtöltöttünk két zsákot szőlővel .. szóval. Kicsit lebarnultam.. ami pont jól jött a hófehér bőrömnek. :) Ezek után, volt kaja, meg pia, meg minden és természetesen szerelembe is estem. Peti unokaöccse a jelöltem. 5 éves, szőke, kék szemű.. egy mini Darren.. és gyönyörű. Végig udvarolt Marcsinak és nekem.. és hazafelé mikor mentünk, fogta a kezem nagy vigyorral.. pont úgy, ahogy a pasik szokták a barátnőik kezét. majd kedvesen beszólt, hogy csak azért fogja a kezem, mert olyan hideg.. de nem baj, mert az övé meleg, majd felmelegíti..
Konkrétan ennél a mondatnál azt hittem megzabálom. :) Annyira szép gyerek.. szóval ha egyszer lesz gyerekem, tuti ilyet akarok. Kis hiperaktív.. imádnivaló.. jajj… * elalél *
És most akkor mondanék pár szót a koliról is meg a suliról. Hát eléggé.. érdekes.. vagyis ami érdekes a számomra, az az angol. Teljességgel gyűlölöm.. a tanárt pláne. Egy .. egy.. * csúnya szavak melyek nem tűrnek nyomdafestéket * Konkrétan inkább mennék egy másik csoportba, mint hogy nála legyek órán. Komolyan.. egyszerűen nem szeretem az ilyen embereket.. egy borzalom.. Na mindegy.
Ezen kívül kezdünk igy bandailag összeállni.. páran már egymásra találtunk, ami nem is baj, mert ez már kellett. Sok lány és a Bálint egyedül mint fiú.. XD Szegénykét azért sajnálom. Most kapott helyet a koliban, és konkrétan felrakták a 4-re, ahol egyedül van egy szobában, és ahol rajta kívül nincs más fiú. XD lehet annyira nem is szar neki..?
Na de most be is fejezem.. mert már leszakad a kezem.. jó olvasást.. :)
2009. szeptember 23., szerda
2009. szeptember 6., vasárnap
Szabad pillanat..
Ismét néhány szabad pillanat.. ismét új blog bejegyzés.
Először is bocsi, hogy eddig nem írtam, de sajnos ismét eljutottam arra a pontra, hogy a nap 24 óráját kevésnek érzem néha. Meg tegyük hozzá, hogy internetem sincs a koliban, szóval már alapból nehezebb a helyzetem.
Na de, van egy csomó minden, amiről mesélhetnék. :) El is kezdem rögtön az elején.
Két héttel ezelőtt sikeresen felköltöztem Budapestre. Hatalmas, fenomenális újongással vártam a percet, a napot, mikor végre már ott lehetek. Nos, ez hamar megtörtént. Marcsival mentünk fel, persze nem bonyodalom mentesen. Lassan kezdek rájönni arra, hogy a Mária név kötelez, ergo valami biztos történni fog, ha ő is velem van. :D Bocsi Marcsi, de.. te is tudod nagyon jól.. hogy .. XD
Na az első gikszer azzal kezdődött, hogy a kedves páromtól nem nagyon tudtam úgy elbúcsúzni, ahogy szerettem volna, de talán még az volt a szerencse, hogy indulás előtt nem sokkal beszaladtam hozzá.. Ezután, némi nemű késéssel befutottak Marcsiék, majd indultunk is át Füzesabonyba.. mert hogy a vonat onnan indul. Tök jó, minden.. azt leszámítva, hogy a jegykiadó automata nem működött. Ebből adódóan viszont, tököltünk egy órát a kallerrel, mert írnia kellett valami papírt.. és rohangálhattunk azzal Pesten.
Ezután, mikor már megérkeztünk, elindultunk Orsihoz – Ő a Marcsi barátnője, akinél kaptam szállást – metróval. Ott még nem is volt semmi gond, a baj azonban azzal kezdődött, hogy nekem az Örsön elszakadt a táskám.. Marcsi rájött, hogy otthon hagyta a céges beléptető kártyáját.. úgyhogy lassan de biztosan eljutottunk a szerencsétlenség tetőfokára.
Persze ezt a némi kis problémát leszámítva hamar megérkeztünk, ettünk, olvastunk, aludtunk, majd léptünk le.
Másnap én már hamar összepakoltam a cuccaimat, mert ugye a barátnőm elment reggel dolgozni, én pedig az Orsit abszolút nem ismerem, tehát nem akartam visszaélni a helyzettel és a vendégszeretetével. Gyorsan elkészültem, majd a kajámat a hűtőben hagyva elindultam. Hamar eljutottam az Örsig, majd mikor kiértem, Niki már csörgött is. Lefixáltunk mindent, hogy találkozunk az Astórián, és hogy végre nem lesz egyedül. Mondom király. Megvártam a villamos megállóban, elmentünk reggelizni, kávézni, majd a lakásba. Kaptam kulcsot és megállapítottam az ott eltöltött egy hét alatt, hogy mi a Nikivel tökre ugyanolyanok vagyunk. Mind a ketten szarunk bele a dolgokba, ha arról van szó. Nem erőltetjük meg magunkat.. és végül is.. minek izguljak feleslegesen valami hülyeség miatt? Tökre összekovácsolódtunk és rájöttem, hogy imádom a csajt.. És ha őszinte akarok lenni.. soha nem láttam még ilyen óriási csillogó szemeket a rántott sajtom előtt és evés közben.. :D Tény, hogy büszke vagyok magamra és arra, hogy megkaptam az áhított mondatot.. „Jót főztél asszony, maradhatsz!” – by Arsten!
A kellemesnek mondható hét után, és a felejthetetlen Morrisons-ban tartott este után én szépen összeszedtem a cuccaim nagy részét, majd miután Niki közölte, hogy ő most hazamegy.. hát konkrétan én is hazamentem. Itthon egészen jó volt, még mindenki kedves volt hozzám.. és nem is kellett sietnem vissza. Hiszen a beköltözés hétfőn volt esedékes, én pedig úgy gondoltam szombaton visszamegyek pestre, mert a párom jön haza a Szinről és akkor jön pest felé. Természetesen lebeszélt arról, hogy visszamenjek, mondta menjek vasárnap, rábólintottam.. úgyhogy.. tudtunk találkozni.
Itt azért zárójelben meg kell jegyeznem, hogy az én kedves párom elment a Szinre. Nos, amin csodálkoztam, az az volt, hogy ő közölte, hogy míg ő ott lesz, nem lesz nála telefon, mi nem fogunk beszélni.. ő nem lesz elérhető. Hát én beletörődtem, természetesen, hiszen mit mondhatnék erre? Én sem szívesen rohangálnék egy fesztiválon telefonnal. Na mindegy. Szóval mindezek ellenére az én édesem minden egyes nap rámcsörgött, dobott sms-t, ami kissé furcsa volt, de .. igazán nagy örömöt jelentett az apró kis lelki világomnak. :)
Ezek után ugye, maradtam itthon vasárnapig, majd a kedves párom vitt vissza Pestre kocsival engem, Marcsit és Gabit. Jól felcuccoltunk, majd GPS segítségével röpke fél óra alatt eljutottunk Bivalybasznádra – ahol ugye Niki lakik. Hát, konkrétan a lakótárs – Anna – már aludt, mire mi felértünk. Tény, hogy későn érkeztünk meg.. úgyhogy.. nem is teketóriáztunk sokat, lefeküdtünk aludni.. Peti ugyanis fél 5kor kelt, hogy hazavigye Gabit 7re.. mert Gabi dolgozott aznap. Persze én, mint rendes és jófej barátnő hűségesen felkeltem 4kor és főztem kávét.. egy bivalyerős kávét a páromnak.. majd bebújtam még mellé egy fél órára a takaró alá. Tök jó volt egy kicsit gondoskodni róla .. amúgy én rájöttem arra, hogy kényszeresen anyáskodom az embereken. Nikiéknél is főztem.. miegymás.. és ez tök jó.. *.* Tök szívesen főznék kaját, kávét akármit.. valakinek.. *.*
Na de, kicsit eltértem a témától. Szóval miután Peti hazament én pedig magamhoz tértem, megvártam Nikit.. elindultam a koliba vele együtt beiratkozni. Ugye kellett, hogy ketten menjünk, mert nekem eközben még ideiglenes diákot kellett intéznem. Szóval senki nem tud egyszerre két helyen lenni. Nagy nehezen megtaláltuk a kolit, én maradtam beiratkozni, addig Niki beállt a sorba hogy majd elintézi addig..
Megkaptam a szobámat.. tök jó.. nagyon jól néz ki.. eléggé luxuskoli. :) Ezután még elintéztem gyorsban, rengeteg rohangálás árán a diákomat.. majd maradtam a koliban.
Niki hazament, én pedig ott maradtam. Aznap megismertem Stefi néni kis kocsmáját, a HÖK-ösöket, meg még néhány embert. A héten, elég sokat lógtam Szabival, egyszer kiborultam, mert Marcsinak búcsúbulija volt a cégénél, és valahogy elfelejtette ideadni a cuccaimat. Hozzáteszem másnap este fél 11re sikerült mindent összeszedni.. szóval masszív volt. Lemaradtam a gólyaavatóról, de hát ez van.. nem találkoztam a szobatársammal sem, egyszer se, pedig beköltözött.. szóval vicces. :)
Na mindegy. Ezen kívül más nem is történt. Hazajöttem csütörtökön, mert minek maradjak Pesten.. Természetesen nem nagyon örültek ennek itthon.. mondván csak a pénzt költöm. -.- Tök jó! Ennek örömére a jövő héten nem fogok hazajönni.. mert ha nem hiányzom akkor én nem fogom magam megerőltetni, az tuti.
Hétfőn megyek majd állásinterjúra, úgyhogy tök nagy örömmel újságoltam a páromnak.. :)
Tegnap tartottunk egy összeröffenést.. egész jó volt, egy – két dolgot leszámítva.. mindenesetre, az hogy Petivel aludhattam, mindenért kárpótolt. Olyan jó volt hozzábújni, vele aludni, vele kelni, hajj…
Kezdi elvenni az eszemet és ez tök jó. :) Tudom, hogy sokan nem gondolják úgy ezt a dolgot mint én.. tudom, hogy sokaknak egy nagy kérdőjel az egész, hogy miért is, meg hogy biztos-e hogy ez az egész dolog komoly a részéről.. Hát..
Kifejtettem már egy héttel ezelőtt.. csak nem hívna telefonon, nem figyelne rám, nem mondana a barátnőjének.. meg nem nyomult volna hónapokig, ha ez a dolog nem érdekelné. Hiszen egy érdektelen dolog miatt az ember nem nyomul.. Nem?! :)
Mindenesetre, nem érdekel, hogy csak szórakozik-e.. csak az érdekel, hogy jó vele, hogy kedves, hogy figyelmes.. hogy boldog vagyok.. mindenféle egyéb gondot leszámítva. Hiszen Őt én választottam.. nem úgy, a családomat.. de az már egy másik történet..
Először is bocsi, hogy eddig nem írtam, de sajnos ismét eljutottam arra a pontra, hogy a nap 24 óráját kevésnek érzem néha. Meg tegyük hozzá, hogy internetem sincs a koliban, szóval már alapból nehezebb a helyzetem.
Na de, van egy csomó minden, amiről mesélhetnék. :) El is kezdem rögtön az elején.
Két héttel ezelőtt sikeresen felköltöztem Budapestre. Hatalmas, fenomenális újongással vártam a percet, a napot, mikor végre már ott lehetek. Nos, ez hamar megtörtént. Marcsival mentünk fel, persze nem bonyodalom mentesen. Lassan kezdek rájönni arra, hogy a Mária név kötelez, ergo valami biztos történni fog, ha ő is velem van. :D Bocsi Marcsi, de.. te is tudod nagyon jól.. hogy .. XD
Na az első gikszer azzal kezdődött, hogy a kedves páromtól nem nagyon tudtam úgy elbúcsúzni, ahogy szerettem volna, de talán még az volt a szerencse, hogy indulás előtt nem sokkal beszaladtam hozzá.. Ezután, némi nemű késéssel befutottak Marcsiék, majd indultunk is át Füzesabonyba.. mert hogy a vonat onnan indul. Tök jó, minden.. azt leszámítva, hogy a jegykiadó automata nem működött. Ebből adódóan viszont, tököltünk egy órát a kallerrel, mert írnia kellett valami papírt.. és rohangálhattunk azzal Pesten.
Ezután, mikor már megérkeztünk, elindultunk Orsihoz – Ő a Marcsi barátnője, akinél kaptam szállást – metróval. Ott még nem is volt semmi gond, a baj azonban azzal kezdődött, hogy nekem az Örsön elszakadt a táskám.. Marcsi rájött, hogy otthon hagyta a céges beléptető kártyáját.. úgyhogy lassan de biztosan eljutottunk a szerencsétlenség tetőfokára.
Persze ezt a némi kis problémát leszámítva hamar megérkeztünk, ettünk, olvastunk, aludtunk, majd léptünk le.
Másnap én már hamar összepakoltam a cuccaimat, mert ugye a barátnőm elment reggel dolgozni, én pedig az Orsit abszolút nem ismerem, tehát nem akartam visszaélni a helyzettel és a vendégszeretetével. Gyorsan elkészültem, majd a kajámat a hűtőben hagyva elindultam. Hamar eljutottam az Örsig, majd mikor kiértem, Niki már csörgött is. Lefixáltunk mindent, hogy találkozunk az Astórián, és hogy végre nem lesz egyedül. Mondom király. Megvártam a villamos megállóban, elmentünk reggelizni, kávézni, majd a lakásba. Kaptam kulcsot és megállapítottam az ott eltöltött egy hét alatt, hogy mi a Nikivel tökre ugyanolyanok vagyunk. Mind a ketten szarunk bele a dolgokba, ha arról van szó. Nem erőltetjük meg magunkat.. és végül is.. minek izguljak feleslegesen valami hülyeség miatt? Tökre összekovácsolódtunk és rájöttem, hogy imádom a csajt.. És ha őszinte akarok lenni.. soha nem láttam még ilyen óriási csillogó szemeket a rántott sajtom előtt és evés közben.. :D Tény, hogy büszke vagyok magamra és arra, hogy megkaptam az áhított mondatot.. „Jót főztél asszony, maradhatsz!” – by Arsten!
A kellemesnek mondható hét után, és a felejthetetlen Morrisons-ban tartott este után én szépen összeszedtem a cuccaim nagy részét, majd miután Niki közölte, hogy ő most hazamegy.. hát konkrétan én is hazamentem. Itthon egészen jó volt, még mindenki kedves volt hozzám.. és nem is kellett sietnem vissza. Hiszen a beköltözés hétfőn volt esedékes, én pedig úgy gondoltam szombaton visszamegyek pestre, mert a párom jön haza a Szinről és akkor jön pest felé. Természetesen lebeszélt arról, hogy visszamenjek, mondta menjek vasárnap, rábólintottam.. úgyhogy.. tudtunk találkozni.
Itt azért zárójelben meg kell jegyeznem, hogy az én kedves párom elment a Szinre. Nos, amin csodálkoztam, az az volt, hogy ő közölte, hogy míg ő ott lesz, nem lesz nála telefon, mi nem fogunk beszélni.. ő nem lesz elérhető. Hát én beletörődtem, természetesen, hiszen mit mondhatnék erre? Én sem szívesen rohangálnék egy fesztiválon telefonnal. Na mindegy. Szóval mindezek ellenére az én édesem minden egyes nap rámcsörgött, dobott sms-t, ami kissé furcsa volt, de .. igazán nagy örömöt jelentett az apró kis lelki világomnak. :)
Ezek után ugye, maradtam itthon vasárnapig, majd a kedves párom vitt vissza Pestre kocsival engem, Marcsit és Gabit. Jól felcuccoltunk, majd GPS segítségével röpke fél óra alatt eljutottunk Bivalybasznádra – ahol ugye Niki lakik. Hát, konkrétan a lakótárs – Anna – már aludt, mire mi felértünk. Tény, hogy későn érkeztünk meg.. úgyhogy.. nem is teketóriáztunk sokat, lefeküdtünk aludni.. Peti ugyanis fél 5kor kelt, hogy hazavigye Gabit 7re.. mert Gabi dolgozott aznap. Persze én, mint rendes és jófej barátnő hűségesen felkeltem 4kor és főztem kávét.. egy bivalyerős kávét a páromnak.. majd bebújtam még mellé egy fél órára a takaró alá. Tök jó volt egy kicsit gondoskodni róla .. amúgy én rájöttem arra, hogy kényszeresen anyáskodom az embereken. Nikiéknél is főztem.. miegymás.. és ez tök jó.. *.* Tök szívesen főznék kaját, kávét akármit.. valakinek.. *.*
Na de, kicsit eltértem a témától. Szóval miután Peti hazament én pedig magamhoz tértem, megvártam Nikit.. elindultam a koliba vele együtt beiratkozni. Ugye kellett, hogy ketten menjünk, mert nekem eközben még ideiglenes diákot kellett intéznem. Szóval senki nem tud egyszerre két helyen lenni. Nagy nehezen megtaláltuk a kolit, én maradtam beiratkozni, addig Niki beállt a sorba hogy majd elintézi addig..
Megkaptam a szobámat.. tök jó.. nagyon jól néz ki.. eléggé luxuskoli. :) Ezután még elintéztem gyorsban, rengeteg rohangálás árán a diákomat.. majd maradtam a koliban.
Niki hazament, én pedig ott maradtam. Aznap megismertem Stefi néni kis kocsmáját, a HÖK-ösöket, meg még néhány embert. A héten, elég sokat lógtam Szabival, egyszer kiborultam, mert Marcsinak búcsúbulija volt a cégénél, és valahogy elfelejtette ideadni a cuccaimat. Hozzáteszem másnap este fél 11re sikerült mindent összeszedni.. szóval masszív volt. Lemaradtam a gólyaavatóról, de hát ez van.. nem találkoztam a szobatársammal sem, egyszer se, pedig beköltözött.. szóval vicces. :)
Na mindegy. Ezen kívül más nem is történt. Hazajöttem csütörtökön, mert minek maradjak Pesten.. Természetesen nem nagyon örültek ennek itthon.. mondván csak a pénzt költöm. -.- Tök jó! Ennek örömére a jövő héten nem fogok hazajönni.. mert ha nem hiányzom akkor én nem fogom magam megerőltetni, az tuti.
Hétfőn megyek majd állásinterjúra, úgyhogy tök nagy örömmel újságoltam a páromnak.. :)
Tegnap tartottunk egy összeröffenést.. egész jó volt, egy – két dolgot leszámítva.. mindenesetre, az hogy Petivel aludhattam, mindenért kárpótolt. Olyan jó volt hozzábújni, vele aludni, vele kelni, hajj…
Kezdi elvenni az eszemet és ez tök jó. :) Tudom, hogy sokan nem gondolják úgy ezt a dolgot mint én.. tudom, hogy sokaknak egy nagy kérdőjel az egész, hogy miért is, meg hogy biztos-e hogy ez az egész dolog komoly a részéről.. Hát..
Kifejtettem már egy héttel ezelőtt.. csak nem hívna telefonon, nem figyelne rám, nem mondana a barátnőjének.. meg nem nyomult volna hónapokig, ha ez a dolog nem érdekelné. Hiszen egy érdektelen dolog miatt az ember nem nyomul.. Nem?! :)
Mindenesetre, nem érdekel, hogy csak szórakozik-e.. csak az érdekel, hogy jó vele, hogy kedves, hogy figyelmes.. hogy boldog vagyok.. mindenféle egyéb gondot leszámítva. Hiszen Őt én választottam.. nem úgy, a családomat.. de az már egy másik történet..
2009. szeptember 4., péntek
Pszichoteszt
1. Hol fogtad utoljára valakinek a kezét
Most az a kérdés, hogy a kezének melyik részét? o.O Ha esetleg a helyszín a kérdés, akkor a lakóhelyemen, ma, egy pizzázóban ücsörögve, a kávém mellett..
2. Ha megélnél egy háborút, szerinted túlélnéd?
Igen! Vagy menekülnék, vagy nem is tudom, de a túlélésre törekednék mindenképpen :)
3. Bealszol a tévé előtt?
Nem
4. Ittál már tejet közvetlenül a dobozból?
Igen
5. Nyertél már valaha betűző versenyt?
Mit? Olyan van? :o
6. Mi volt a legnagyobb vitád valamilyen baráttal?
Hosszú lenne elmesélni.. a lényeg, én beszéltem A-ról, Ő beszélt B-ről.. és nem jutottunk egyről a kettőre
7. Gyorsan gépelsz?
Igen! Tanultam gépírást :)
8. Félsz a sötétben?
Igen
9. Most van valaki, aki tetszik?
Persze! A párom! *.*
10. Miért ért véget a legutóbbi kapcsolatod?
Hmm.. azt hiszem azért, mert volt valami másik nő.. ? o.O
Már nem nagyon emlékszem..
11. Szerencse számod?
10 és 27
12. Nyertél már lottón?
Nem, de szeretnék :)
13. Most iszol valamit?
Nem
14. Okosnak tartod magad?
Őőő.. bizonyos témákban persze :)
15. Ettél valaha bogarat?
Pfúúúúúúúújjjjjjjjjjjjjjjjjj! :s
16. Most van valaki, aki hiányzik?
Igen.. de este látom :)
17. Mit kérsz karácsonyra?
A karakterem által reklámozott – Liliás - Prada Parfümöt, amibe épp tegnap szerettem bele!
18. Ismered a muffinembert?
A mit? O.O
19. Beszélsz álmodban?
Nem tudok róla
20. Emlékszel az első csókodra?
Persze! Tök romantikus volt! Hideg, hó, éjfél, templomtorony, telihold.. mint egy mesében :D
21. Reptettél valaha sárkányt?
Nem
22. Mikor mentél legutóbb úszni és hova?
Nem tudok úszni, úgyhogy a strandon is csak a derékig érő – na jó, inkább a vállig érő vízbe merek csak bemenni..
23. Sikeresnek tartod magad?
Keményen megdolgozom érte, és végre, évek óta először – lekopogom – igazán óriási sikerszériám van. Suli, munka, párkapcsolat.. minden amit szerettem volna.. :)
24. Kábé hány ember száma van a mobilodban?
150?
25. Szerettél volna valaha kapni egy lovat?
IGEN!!! IGEN!!! Egy fekete Fríz lovat, aminek az Ében lett volna a neve *.*
26. Mik a terveid holnapra?
Takarítás, kaja, haverok, iszogatás, együttérzés a párommal – mivel Ő dolgozni fog.. – majd miután hazaért megnézzük együtt a Jégkorszak 3-at és alvás.. khm.. :D
27. Mit csináltál múlt hétvégén?
Őőő.. hazajöttem a családomhoz, beszélgetős összeülős bulit tartottam, és vasárnap visszamentem Pestre
28. Most hiányzik a suli?
Hát.. konkrétan nem a suli hiányzik, hanem az, hogy végre meglegyen a saját kis baráti társaságom. Még nem sok emberrel ismerkedtem össze, úgyhogy ideje lenne ezen változtatni :)
29. Mikor mondta neked valaki utoljára, hogy szeret?
Ma
30. Szeretsz szingli lenni?
Szerettem! Most jó, hogy van valaki, elvette az eszem :D , de az sem volt rossz, mikor Ő nem volt. Jó, tény, hogy hiányoznak bizonyos dolgok.. pl érintések.. de ettől függetlenül független vagy, a saját életedet irányítod.. stb..stb..
31. Szereted a szobádat?
Igen
32. Ki a hősöd?
Hős? Őőő.. nem tom..
34. Most mit fogsz csinálni (miután kitöltötted a tesztet)?
Írok egy normális bejegyzést is! :D
35. Ha összezárva kéne eltöltened 24 órát egy emberrel, legszívesebben kit választanál?
Húúú.. egyet nem tudnék kiemelni. De szívesen lennék 24 óráig a párommal, vagy a barátaim bármelyikével.. :)
36. Mi a kedvenc ételed?
Hmm.. mikor mi :)
37. Ettél valaha kutyakaját?
o.O Nem!
38. Őszinte ember vagy?
IGEN!
39. Szereted a ham&eggs-et?
Kajaaa *.*
40. Mi az a három dolog, ami mindig nálad van?
Ide csak hármat lehet felsorolni? O.O
- pénztárca
- papírzsepi
- intim törlőkendő ( ha idegen helyen vagyunk akkor mindenképpen! )
- parfüm
- néhány sminkcucc
- egy könyv
- kulcs
- fésű
- toll
- papír
- bérlet, diák.. miegymás..
- cigi
- rágó..
És ez mind egy táskában XD
41. Van sebhelyed?
Igen
42. Szereted az akciót, a pörgést?
A pörgést igen! Pestet is ezért szeretem! Imádom a BKV-t :)
43. Mi szeretnél lenni ha nagy leszel?
Én már nagy vagyok :$
De amúgy Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző leszek :)
44. Mi a legnagyobb titkod?
Na, majd pont ide.. :D
45. Milyen gyakran telefonálsz?
Mostanában sűrűbben mint kellene.. -.-
46. Hiszel a szerelemben?
Igen!
47. Van valami, amit szeretnél, de nem kaphatsz meg?
Persze.. rengeteg ruhát, egy zsák húszezrest.. egy számítógép vezérlésű szekrényt.. vagy szobát.. ékszereket… stb..stb..
Persze ezeken kívül mindenem megvan. Család, barátok, párkapcsolat.. nem kell más.. :)
48. Mi az a négy dolog, amit elsőként veszel szemügyre egy lányban?
Egy lányban? Én a fiúkat szeretem! -.-
De ha megfigyelek egy nőt.. akkor először az öltözékét, a sminkjét, a haját.. és azt, hogy hogy beszél. Nem jó, ha pereg a vetőmag..
49. Mikor sírtál utoljára?
Egy hete.. Két hete..?
50. Kit öleltél meg utoljára?
A barátnőmet
51. Jól kijössz a családoddal?
Nem
52. Hol van a mobilod?
A táskámban
53. Mit ettél utoljára?
Szendvicset és paradicsomot
54. Mi a kedvenc színed?
Mostanában a zöld, a kék és a lila
55. Milyen filmet láttál utoljára moziban?
G. I. Joe
56. Most milyen dalt hallgatsz?
Oroszlán Szonja - Tépj szét
57. Most mire vágysz? Ebben a pillanatban?
Egy cigire! XD
58. Melyik a kedvenc kocsid?
Hmm.. nincs kedvenc.. bár a Toyota Celica igazán szép :)
59. Most nézel valamit a tévében?
Nem.. bár megy a hírek mögöttem..
60. Kivel beszéltél utoljára mobilon?
Őőő.. Petivel.. :)
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)
