Hát igen, kedves olvasó, jól látod. A cím igaz, a cím valódi.. túl vagyok életem első szüretelésén. Ki gondolta volna, hogy egyszer eljutok idáig, hogy egyáltalán valahogy eljutok egy olyan helyre, egy olyan lehetőség közelébe, hogy ténylegesen szőlőt kell szednem.
A történet nem olyan régen kezdődött, bár talán az egyszer volt, hol nem volt nem lenne éppen korrekt nyitánya ennek. Mégis.. elkezdem az elején..
1 héttel ezelőtt.. na jó, nincs teljesen egy hete sikeresen megbetegedtem. A dolog az úgy zajlott, hogy egyik pillanatról a másikra történt, mindenféle előjel nélkül. Egyik nap még minden oké volt, másik nap pedig már nem bírtam kimászni az ágyból. Hála az orvosok és az egészségügy hatékonyságának és annak, hogy Szabi kölcsönzött nekem pénzt, haza tudtam menni. Hát igen.. (itt azért megjegyezném, hogy konkrétan, míg a halálomon voltam és elmentem a koli orvoshoz egyáltalán nem fogadtak. Rám néztek, megkérdezték mi a bajom, majd közölték, hogy ők nem látnak el. Menjek el a bivalybasznádon rendelő ügyeletes orvoshoz, vagy körzetihez. Hát tök viccesek.. na mindegy. Így hát, elindultam este 10kor és hazautaztam Szabi társaságában kövesdre. Igazán jó volt, tényleg.. csak kicsit akartam meghalni a vonaton.. de hát mit is tehet az ember lánya, mikor már minden baja van, tele van ideggel és egyébként is.. nem sokkal korábban le kellett szerelnie a féltékenykedő édesapját stb..
Jah igen.. apám féltékeny a kedves páromra. Tök cuki és hízelgő .. de hát most valahogy ezzel a helyzettel nem tudok mit tenni. Pedig próbálok egy egészséges határvonalat húzni kettejük között, ez azonban nem éppen lehetséges. Mindegy.. majd idővel. :)
Természetesen betegségem hallatára az egész családom felmorrant. Már mindenki úgy gondolta a halálomon vagyok, és hogy tuti hogy valami h1n1 vírus.. és most úristen mi lesz. A kedvesem annak hallatára, hogy én most megyek haza egyből írta az sms-t hogy kijöjjön e értem. Hát nem teketóriáztam. Vagyis egy kicsit.. csak addig míg apámat leépítettem, hogy nyugodtan otthon maradhat, én pedig majd Petivel hazamegyek. Hát nem mondott rá semmit, gondolom a büszkeségét kicsit bántottam, de ez van… ezt kell szeretni.
Hazamentünk, a kedvesem negyed egykor még szépen felbaszta az agyam.. hát ennyit a nagy örömről, hogy láthatom. -.-
Kicsit bele ültette a bogarat a fülembe, úgyhogy most ismételten a kétségeimmel küszködök. Vagyis próbálok nem rájuk figyelni és élvezni ezt az egészet görcsölés nélkül. Meg ha őszinte akarok lenni, jót tett, hogy Zsófival beszéltem tegnap, és hogy nyugtatgatott egy kicsit. Mondta, hogy a kedves eléggé könnyen szerelembe esik, és hogy már bemutatott az anyjának, szóval tuti hogy valami van.. hát remélem hogy igaza van.. és nem csak a barátnőmet keresi bennem. Őszintén, nem vagyok abban biztos, hogy ő már teljességgel túl van ezen a dolgon. Nem akarok pofára esni, nem akarok szenvedni megint, de ez nem az a dolog amit meg tudnék vele beszélni. Kicsit kellemetlen lenne egy ilyen kérdés.. és őszintén.. egyáltalán nem akarom feltenni. Talán félek a választól.. bár reményeim szerint az lenne a válasz hogy hülye vagyok. Jó lenne ha így lenne.. na mindegy.
Szóval hazamentem, pihengettem.. vagyis akartam. A hétvégém ugyanis dög betegen sem arról szólt, hogy én most halálra pihenem magam. Hát igen, ilyen ez, mikor az embernek vannak barátai. Végre sikerült felhozni a számítógépemet pestre, a kedvesem gyorsan összeszerelte és megígérte, hogy majd pénteken tökélyre fejleszti. Mondom király. :)
Úgyhogy most van egy gépem, ami porfogó és dísz a szobában, valamint jön a drágám pénteken, amit már alig várok. Ezután a kellemes szombati pesti út után természetesen a dolog úgy nézett ki, hogy pihenni nem fogunk.. Hát reggel 8kor már jött értem Peti, hogy megyünk szüretelni és hogy indulás van. Tök jó volt a szüretelés. Ott volt barátnőm a párjával Gabival és én tök jól éreztem magam. Először kicsit féltem a dologtól, hiszen még sosem szüreteltem.. de konkrétan nagyon tetszett. Marcsival olyan szinten hatékonyak voltunk, hogy mondták hogy jövőre is jönnünk kell. Hát ilyen 10 perc alatt megtöltöttünk két zsákot szőlővel .. szóval. Kicsit lebarnultam.. ami pont jól jött a hófehér bőrömnek. :) Ezek után, volt kaja, meg pia, meg minden és természetesen szerelembe is estem. Peti unokaöccse a jelöltem. 5 éves, szőke, kék szemű.. egy mini Darren.. és gyönyörű. Végig udvarolt Marcsinak és nekem.. és hazafelé mikor mentünk, fogta a kezem nagy vigyorral.. pont úgy, ahogy a pasik szokták a barátnőik kezét. majd kedvesen beszólt, hogy csak azért fogja a kezem, mert olyan hideg.. de nem baj, mert az övé meleg, majd felmelegíti..
Konkrétan ennél a mondatnál azt hittem megzabálom. :) Annyira szép gyerek.. szóval ha egyszer lesz gyerekem, tuti ilyet akarok. Kis hiperaktív.. imádnivaló.. jajj… * elalél *
És most akkor mondanék pár szót a koliról is meg a suliról. Hát eléggé.. érdekes.. vagyis ami érdekes a számomra, az az angol. Teljességgel gyűlölöm.. a tanárt pláne. Egy .. egy.. * csúnya szavak melyek nem tűrnek nyomdafestéket * Konkrétan inkább mennék egy másik csoportba, mint hogy nála legyek órán. Komolyan.. egyszerűen nem szeretem az ilyen embereket.. egy borzalom.. Na mindegy.
Ezen kívül kezdünk igy bandailag összeállni.. páran már egymásra találtunk, ami nem is baj, mert ez már kellett. Sok lány és a Bálint egyedül mint fiú.. XD Szegénykét azért sajnálom. Most kapott helyet a koliban, és konkrétan felrakták a 4-re, ahol egyedül van egy szobában, és ahol rajta kívül nincs más fiú. XD lehet annyira nem is szar neki..?
Na de most be is fejezem.. mert már leszakad a kezem.. jó olvasást.. :)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése