
ha édes ajka más ajkhoz tapad,
s egy másik szívet úgy szorítanak
drága, izmos ujjai, mint szivem;
ha lágy haja egy más arcon pihen
ismert csöndben vagy szertelen szavak
közben, melyek bénán vonaglanak,
míg küzd a szellem bilincseiben;
ha így, igen, ha így történik ez,
küldj, szívem, róla hírt sietve már,
hogy hozzá lépjek, megfogjam kezét,
s szóljak: Boldog csupán velem lehetsz.
Majd elfordulok, s hallom egy madár
dalát messzi tájon, mely veszve rég.


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése