Moments..

Már régen írtam ide, úgyhogy pótolom.
Ez a hét kissé masszív volt a számomra. Megint meló, megint csak engem árasztottak el mindennel. A kedves ugyanis fogta magát és csütörtökön elment szabira. Kár hogy ezt velem nem közölte. Persze megint minden akkor volt mikor ő nem volt itt. Pakoltam és konkrétan elárasztottam az egész irodát különféle szóróanyagokkal és miegymással. Természetesen úgy volt, hogy pénteken nem dolgozunk, mert nem lesz benn a főnökasszony. Hát ez a remek terv kezdett meghiúsulni. A baj ott kezdődött, hogy én mindenképpen szerettem volna egy szabadnapot péntekre, de így, hogy volt nem kevés feladat hát.. Na mindegy.
A probléma ott kezdődött, hogy nem tudtam még a kedvesnek egy telefont sem megejteni, mert kódom nincs az irodai telefonhoz, a kártyám nullán van.. Maradt hát a mail és az msn. Konkrétan elárasztottam egy két oldalas szöveggel, amibe belesűrítettem minden teendőt, és a végére odaírtam, hogy mindenképpen hívjon fel. Persze nem hívott..
És ha a kedves barátnőm nem jön át este 9kor, akkor én szépen bemasírozok dolgozni reggel 8ra a kellemes tudattalanság állapotában, hogy ő már elolvasott mindent, és igen, rákészült a pénteki napra. Na mindegy.. Közölte, hogy ne menjek be dolgozni.. nem is mentem. Őszintén, kivan a bütyköm ettől már.. -.-
Ezen kívül annyi történt, hogy kedden szerdán vizsgázom. Persze még semmit nem tanultam, majd vasárnap, meg hétfőn nekiesek. Aztán jól kéne sikerülnie. Valamint szerdán ponthatárok.. remélem felvesznek! :D Már megkaptam Ágitól, hogy ha mégsem, akkor elintézi hogy felvegyenek állandóra.. hát.. ez is egy megoldás.. bár akkor megint ott vagyok ahol a part szakad.. vagyis egy helyen.. ebben a városban.. amit utálok.. -.-

Piros riasztás van az országban.. persze hol mondanák a legnagyobb vihart, ha nem keleten.. nálunk. Megyek is, mert már olyan sötét van, és fúj a szél, hogy hűű..